Felvidék-Kárpátalja
Hegyek között, völgyek között

Mezőgecse bemutatkozása

2011. szeptember 2.

A település nevét először 1232-ben említik a krónikák. A község a Gecsey család ősi fészke már a XIV. században népes és virágzó. "1464-ben Mátyás királytól nyert adomány alapján beiktattak a leleszi konvent által Gecsey Gergely, Márton, György és Bálint birtokába az összes királyi joggal együtt" - olvashatjuk a korabeli latin nyelvű iratokban. Földrésszel bírtak itt az elmúlt századok során a Tivadariak, a Kisfaludiak, a Peresek, a Bay, a Wass, a Bényei családok. A XVIII. századtól kezdve mind több itteni birtokrész kerül a Kajdy nemes család kezére. "A hajdani fatemplom helyett az 1805. június 25-én kelt királyi engedélynél fogva Kajdy Lajos és neje, Ludányi Bay Teréz a mostani kőtemplomot és paplakot emelte az egyház számára, a fölszentelés 1817. szeptember 21-én Fazekas János lelkész idejében történvén"

Református egyháza 1719-ben keletkezett, anyakönyve 1777-ben kezdődik.

A község lakossága részt vállalt a XX század mindkét világégésében. Az első világháború idején 66 férfit soroztak be, közülük heten elestek a harcokban. A második világháborúban hárman estek el. 1944 őszén a sztálinisták 64 férfit hurcoltak el, közülük 24-en odavesztek.

A szovjet érában a többi Nagybakta (a kísérleti állomás és a mezőgazdasági kutatóintézet székhelye) fennhatósága alá tartozó hét településhez - Macsola, Csoma, Halábor, Hunyadi, Nagybakta, Asztély - hasonlóan a gecseiek túlnyomó része is az ekkor jól prosperáló vállalatnál dolgozott. (Állattenyésztőként, gépkocsivezetőként, traktorosként, varrónőként, mezei munkásként.) Az 1948-ban alakult helyi Május elseje Kolhozt egyébként 1961-ben olvasztották bele a nagybaktai gazdaságba. 1993-ban az akkor már komoly fizetési nehézségekkel küszködő kutató intézettől visszavett földek szétosztása révén sikerült fél hektárra kiegészíteni az itt élők háztáji részlegét: igen sokan ma is ezeken a földterületeken termelik meg a család ellátásához szükséges élelmiszerek jelentős részét. A továbbra is nehéz anyagi helyzetben levő baktai gazdaság jelenleg alig 15 gecseinek tud munkát biztosítani. Az itt élő munkaképes férfiak többsége Magyarországon keresi meg a család fenntartásához szükséges pénzt. A településen 385 családi gazdaságot tartanak számon. Ezek, mint említettük, főként önfenntartásra rendezkedtek be. Az utóbbi években viszont megfigyelhető az is, hogy mintegy két tucatnyian próbálkoznak árutermelő zöldségtermesztéssel. Ezen belül intenzív paradicsom és kordonos uborkatermesztéssel. Néhány gecsei méhészkedéssel foglalkozik. A traktorral rendelkező gazdák bérmunkát vállalnak a községben illetve a környező falvakban. 7-8 gecsei gazda szőlőt bérel a baktai gazdasághoz tartozó beregszászi és muzsalyi hegyeken. Az itt megtermelt szőlő és bor szintén jövedelem-kiegészítésül szolgál.

A helyi általános iskolának jelenleg 104 tanulója van, óvodába 25 gyerek jár. A településen könyvtár, felcserközpont működik, klubja több mint 150 férőhelyes.

A község lakói és az ide látogató vendégek három jól felszerelt ABC-ben vásárolhatnak. A községbe 2004-ben vezették be a vezetékes gázt, melynek a falu területén belüli költségeit a lakosság fizette.Testvértelepülésük a magyarországi Kisgyőr, mellyel a testvértelepülési szerződés ünnepélyes aláírására hivatalosan 2007. március 15-én került sor.

A helybeli görög katolikusok búcsújáró ünnepüket szeptember 8-án, Kisasszony napján tartják.

Rendezvényeik közé tartozik az évente megrendezett Böllérverseny, a Lekvárfőzőfesztivál és a Motoros Találkozó is.

Mezőgecse honlapja >>

Kárpáti Judit

Szerző: andre | 2011. szeptember 2.